A hiteles energetikai tanúsítás két fontos jellemző alapján bekategorizálja az épületet (annak energiahatékonysága és szén-dioxid-kibocsátása), mely az ingatlan értékét is befolyásolja, tehát értéknövelést lehet vele elérni.
A tanúsítás során a tanúsító szakember megvizsgálja az épület egyes részeit (falak hőszigetelése, nyílászárók, fűtési rendszer stb.) és tanúsítja azok megfelelőségét, így Ön tiszta képet kap épületének energetikai szempontú jóságáról és korszerűsítési, felújítási lehetőségeiről.
Jogszabályban foglalt esetekben (eladás, bérbeadás, új építés) kötelező az energetikai tanúsítás elkészíttetése. Energetikai célú pályázatok is jellemzően előírják a hatályos hiteles energetikai tanúsítás meglétét.
Magyarországon két szervezet is nyilvántartja az energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkezőket (így előfordulhat, hogy mindkét nyilvántartást is ellenőriznie kell):
- Magyar Építész Kamara: https://eugyintezes.mekon.hu/index.php?u=nevjegyzek
- Magyar Mérnöki Kamara: https://www.mmk.hu/kereses/tagok
A Földhivatal Online rendszerén keresztül Ügyfélkapu vagy KAÜ segítségével belépést követően évente kettő darab hiteles tulajdoni lapot ingyenesen is le tud kérni, valamint hiteles térképmásolatot 3.000,-Ft díj ellenében.
Ez egy összetett kérdés, melyre felelősen csak az épület vizsgálatát és a felhasználási szokások megismerését követően lehet válaszolni.
Mindazonáltal az általánosan kimondható, hogy először az épület hőburkát kell rendbe rakni, tehát a külső falak, a homlokzati nyílászárók, a padlás- és pincefödém hőszigetelését. Egyszerűen szólva amíg az elavult épületszerkezeteken „szökik a meleg”, addig felesleges a kazánt hőszivattyús fűtésre cserélni.
Miután az épületburok megfelelően hőszigetel, neki lehet állni a fűtési rendszer korszerűsítésének. Törekedni kell rá, hogy lehetőség szerint a legkisebb változtatással a legnagyobb hatékonyságot érjük el, így a meglévő hőleadókhoz méretezett fűtési hőtermelőt érdemes választani. Ne feledkezzünk meg a kombinált rendszerekkel elérhető használati melegvíz előállításról sem.
Előbbiektől részben független a villamos áram kérdése, így sorrendiséget csak abban az értelemben érdemes felállítani, hogy amennyiben az épületgépészeti rendszer korszerűsítése hőszivattyús vagy más villamos fogyasztású technológia beépítését is jelenti, úgy a napelemes rendszerünk méretezésénél már mindenképpen legyünk rá tekintettel. Egyébként a fényforrásainkat cseréljük le energiatakarékos LED-es égőkre, valamint kerüljön kiépítésre a napelemes, esetleg szélgenerátoros házi kiserőművünk, mely a következő 30 évben biztosítani fogja a család villamos energiaigényét. Javasolt az energia tárolására akkumulátort is telepíteni, így a napközben megtermelt energiát este is fel tudjuk használni.
Egyre fontosabbá válik nem csak a téli fűtés, hanem a nyári hűtés hatékonysága is. Az a legjobb hűtés, amikor nem kell gépi hűtés. Ezt pedig külső árnyékolókkal és tudatos életmóddal lehet elérni. Napközben az árnyékolókkal előzzük meg a belső terünk direkt sugárzásos felmelegedését, esténként pedig -amikor hűvösebb a kinti levegő- szellőztessük át a házat. Természetes megoldást jelentenek a terebélyes fáink, melyek nyáron leveleikkel árnyékolnak, télen pedig azokat elhullajtva átengedik ágaik között az -akkor- értékes napsugárzást. Egy ekkora fára persze sokat kéne várni, így gyors, modern és természetes megoldást jelentenek a hálóra futtatott növények, vagy pergolás árnyékoló rendszerek, melyek készülhetnek természetes fa anyagból is jelentősen olcsóbban, mint alumínium társaik.
Már egészen kis befektetési költség mellett is lehet javítani épületünk energiahatékonyságát. Cseréljük ki az égőket LED-es fényforrásokra, engedélyeztessük az éjszakai áram elszámolást, ellenőriztessük és újítsuk meg a homlokzati nyílászárók tömítéseit, a radiátorok kapjanak termosztatikus fejeket, a csapokat szereljük fel perlátorokkal, a kazánra szereltessünk külső hőmérsékletet figyelő szabályozást, ültessünk lombhullató növényeket az üvegfelületek elé (ahol nem veszítünk sokat a panoráma nyári elvesztésével).
Kvázi teljesen ingyen is tudunk tenni az alacsonyabb energiafogyasztásunkért. Fűtési idényben figyeljünk a csukott ablakokra, nagy nyári melegben az esti szellőzésre, kapcsoljuk le a villanyt ha nem tartózkodunk a helyiségben, zárjuk el a csapot míg szappanozzuk magunkat a zuhanyzóban, a mosogatásnál szakaszoljuk a meleg- és hidegvíz használatot, csak annyi vizet melegítsünk fel a vízforralóval amennyire tényleg szükség van, sok étel esetében nincs szükségünk lobogó vízre, elegendő azt egyszer forráspontig hevíteni, majd alacsony lángon fedő használatával folytatni a főzést.
Azt tanácsoljuk, hogy naponta háromszor 5-10 percre szellőztesse át nagy mértékben a házat. Nyisson ki minél több ablakot, hogy a kereszthuzat segítségével gyorsan megtörténjen a légcsere, azonban a helyiség határoló felületek még nem hűlnek át ilyen rövid idő alatt, így hamar vissza fog állni a vezérelt belső hőmérséklet.